2015. dec. 11.

Gyors könyvajánló: A vaják

Üdv o/

Viszonylag ritkán olvasok könyvet, mert általában el szoktam foglalni magam mással, de ezt muszáj bemutatnom röviden mert NAGYON JÓ!

Mellőzve mindenféle elfogultságot, szeretem a Witcher játékokat (majd akarok azokról is írni miután kijátszottam a 3. részt is), de azért kritizálni tudnám őket. A könyvsorozatot ellenben nem tudnám, mert annyira összeszedet és lebilincselő az egész. Ha egyszer belefogsz alig tudod majd letenni, mert alig várod, hogy kiderüljön hogy "mi lesz ez után?".

A "sötét" középkorban játszódó dark fantasy könyv Geraltról szól, a fehér hajú vajákról, aki szakmáját tekintve egy ölésre kiképzett mutáns szörnyvadász. Szabad idejében szívesen iszogat barátjával Kökörcsinnel, társalog lovával Keszeggel, aki ugyan gyakran cserélődik, de neve megmarad. Mint minden normális férfi, ő is szereti a nőket, sosem tagadna meg egy kis huncutkodás a kiéhezett fehér néptől, főleg ha azok varázslónők. Gyerektartás miatt pedig nem kell aggódnia, hisz a vajákok a mutációk következtében mind sterilek.

Főhősünk semmit sem szeretne jobban mint hogy békén hagyják, és nyugiban végezhetné a munkáját. Szegénynek sajnos nem nagyon sikerül, lépten-nyomon szembesülni kell azzal, hogy az áhított semlegesség egy hiú ábránd csupán. Az emberek folyton-folyvást módot találnak rá hogy össze akasszák a bajszukat a törpékből, tündékből és egyéb szerzetekből álló más-fajúakkal, és bár Geralt akármennyire nem akar belefolyni a csetepatéba, valahogy mégis mindig rákényszerül. Ha ez még nem volna elég, egyesek eszközként tekintenek rá, aki csak egy érzéketlen hideg vérű gyilkos, és pénzért bárkit eltesz láb alól. Geralt csak önvédelemből öl, és ezt nem is felejti el megemlíteni.
Karaktere ugyan nem túl bőbeszédű, de ha módjában áll sosem mulasztja el a lehetősége a csípős megjegyzésekre. A marcona külső érző belsőt takar, de az idő megtanította rá, hogy jobb ha mindent megtart magának, így gyakran vívódik magában, hogy mégis mi lenne a helyes.

Nem egyszer kerül olyan helyzetbe amikor nincs jó döntés, csak a kisebbik rossz. Általában ennek az a vége, hogy Geralt kapja a nagyobbik pofont, ezzel kiérdemelve az olvasó tiszteletét. Persze az emberek nem is tudnak arról, hogy tulajdonképpen önfeláldozásának hála megmentette életüket. Mint ahogy a saját történelmünkben, úgy itt is, az emberek vallásos fanatizmusba menekülnek, és az ostobaság eget-verő mértékeket halad meg. Míg egyesek úgy tekintenek rá mint szükséges rosszra, mások egyenesen a pokolra kívánják, az ördögtől valónak tekintik. Ritkán akadnak olyanok, akik szívesen látják őt.

A szörnyek gyilkolása és környezetének problémái mellett Geraltra rátalál a szerelem is a maga keserű módján, háborúkat néz végig, küzd a kényelmesnek tűnő semlegesség megőrzése érdekében, és küzd a végzet ellen ami lépten-nyomon az útjába áll. Pedig a végzet olyan akár a kétélű kard, az egyik oldala önmagad, a másik pedig a... halál?

2015. dec. 9.

Tree of Savior avagy Ragnarok Online kicsit másképp

Már meg akartam írni, csak eddig nem jutott rá időm, ha meg jutott volna, akkor neki álltam animét nézni, szóval kicsit megkésve, de szeretném összefoglalni a lehető legrövidebben a tapasztalataimat a Tree of Savior CBT2 tesztjéről. ^^'



Amennyiben kép alapján nem lenne egyből egyértelmű, a játék teljesen koreai kezek alatt született. Ahogy azt a címben is említettem nagyon hasonlít az egykor nagy népszerűségnek örvendő Ragnarok Online-ra, (amely szintén koreai gyökerekkel rendelkezik), amit úgy hiszem ma is sokan kedvelnek és játszanak. Pontos adatokat nem tudnék mondani, de ha a Starcraftnak meg van a maga közönsége bizonyára ennek is. Ugyanakkor ez a hasonlóság nem csak a grafikában és az izometrikus nézetben nyilvánul meg, hanem egyenesen hangokat is vettek át belőle, ami nem feltétlenül baj, csak az ember hirtelen nem tudja, hogy mire gondoljon.
A karakterek maradtak a megszokott chibi stílusban, de persze lényegesen jobban néznek ki elődjeikhez képest. Annyi változott még, hogy most már a karakterek is 3D-re váltottak, de ez mozgatás során nem vehető észre, mivel a nézetek négy részre lettek bontva, elöl, oldalt és hátulsó nézetekre. A karakteralkotás nagyon minimális lehetőségeket ad, de később ezt szeretnék bővíteni több hajstílussal, bőrszínekkel. A terep teljesen 3D, de nincs mód a kamera forgatására és nem is tudom, hogy terveznek e valami hasonlót a jövőben, ugyanis néha nagyon be tudnak zavarni a tereptárgyak. Ezen kívül a játék jelenleg nem rendelkezik szinte semmilyen grafikai beállítással, és ilyen téren sem tudom lesz e változás. Persze nem egy eszméletlenül gépigényes játék, de nagyobb tömegeknél azért szépen meg tud akadni. Szeretném megjegyezni, hogy nem atomerőművem van, hanem egy jó 7 éves öreglány, így nyilván jobb gépekkel rendelkező embereknek ez sem jelent problémát. Látványvilága nagyon szép és hangulatos, ritkán előfordulnak grafikai glitchek, de nem vészesek, inkább a hullámzó fa és növény animációk azok, amik kicsit zavaróak lehetnek. Ennyit a grafikáról.

Rögtön a belépés után egy rövid tutorial fogad bennünket, ami segít az első lépések megtételében. Inkább a billentyűkiosztás jelenthet nagyobb problémát azoknak, akik megszokták az átlagos sémákat, itt ugyan is a menü nagy részét az F1-12 billentyűkről lehet megnyitni. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, ami a koreai mmok sajátossága, hogy ők az egérrel való irányítás jobban preferálják, így kapásból ez van beállítva. Szerencsére ez egyetlen aprócska át állítással megváltoztatható.
A játék hagyományos küldetésrendszert használ, szóval keresni kell a jelet az NPC-k feje felett. Ez idáig oké is, nincs ezzel semmi bajom, azonban rá kellett jönnöm, hogy vannak olyan NPC-k is akiknél ugyan van küldetés, de semmilyen módon nem jelzi ezt a játék. Ezen kívül pedig rengeteg boss harcra is számíthatunk. A küldetések elvégzése után nem szükséges vissza szaladgálni az NPC-hez, erre ugyanis raktak be egy aranyos kis megoldást. Küldetés mellet pörgő jelre kattintva, vagy a backspace lenyomása után a karakter odateleportál a célszemélyhez. Mikor leadunk egy küldit kapuk egy Experience Cardot, és ezt felhasználva eldönthetjük mikor akarunk fejlődni. Más módon sajnos csak grindolással (vagy más néven farm) lehet a karakterünk szintjét növelni. Ennek egyik legjobb módja ha az ember dungeonökbe megy. Ezeknek két fajtája van: egy nyitott, amiben az ellenségek ugyanolyan erősek mint máshol, illetve vannak instance-olt dungik is. Ide öt fős party-val érdemes menni, az MMOk javában már megszokott healer, tank, dps felállást követve.

Amit még érdemes tudni a karakterosztályokról, hogy jelenleg 80 kaszt létezik. Ez így elsőre rengetegnek tűnhet, és van aki biztos fel is háborodik, hogy "minek?" de meglepő módon sikerült őket elég változatossá tenni. Ami már inkább problémát jelent az a balance teljes hiánya, és hogy a képességeket több szintig is lehet húzni, valamint a kasztok három csillagig nőhetnek. Rátérek a végén erre is, de még a kasztokról kicsit bővebben. A játék legelején 4 kasztból választhatunk, Cleric, Swordsman, Wizard és Archer, melyeket később, 15-ös class szinten tudunk tovább fejleszteni a következő rankra. Dönthetünk úgy is, hogy megmaradunk a kezdő kasztunknál, ekkor egy-két új képesség kíséretében kétcsillagossá válik a karakterünk az adott szakmában. Viszont ha valami újat szeretnénk kipróbálni, akkor kezdő kasztunk megmarad egyes csillagon. Megkapjuk az új kasztunkat, mely szintén egy csillagról indít, és a hozzá tartozó új képességeket, de a régiektől sem kell búcsút vennünk, csak ezek már nem fejleszthetőek tovább aktívan. Ezt minden egyes alkalommal, amikor elérjük a maximális 15. szintet újra el kell döntenünk: maradunk az adott kasztnál vagy felveszünk egy újat? Ilyenkor teljesítenünk kell egy küldetést, amit a szakmánk mestere/trénere ad nekünk. Kaszt kiválasztása rendkívül egyszerű, hisz a minitérképünk alatt megjelenik nagy betűkkel az Advance felirat, amint meglépjük a szükséges szintet. Ekkor legfeljebb két új kasztból választhatunk. Ez a rendszer viszont megnehezíti kissé, hogy hatékony összeállítást hozzunk létre, nem árt alaposan megválogatni miket választ a játékos, mert visszavonásra nincs mód. A kasztokról EZEN a honlapon tudhattok meg többet, de találhattok sok más hasznos dolgot is.

Kasztól függetlenül minden karakter rendelkezik saját statokkal (bal oldali kép). Amikor a karakterünk szintet lép kap egy elosztható pontot, így növelve valamelyik passzív képességét. Ilyen a STR mint erő, vagy INT mint intelligencia, amely a varázslatokat használó karakterek legfontosabb statja, ugyanis ez a mágikus sebzés mértékét növeli. A felszerelések ezeket az értékeket még jobban megnövelhetik.

A karakterek képességei (skill) mint említettem tovább erősíthetőek, erre két módon van lehetőségünk. Először is aktvían. Minden egyes class szint meglépésekor kapunk egy darab pontot, amit rá tehetünk egy skillre, és passzívan, a trénerüknél pénzért fejleszteni tudjuk azok sebzését, vagy egyéb hatásokkal tudjuk őket kiegészíteni.

Craftolásról és tárgykészítésről röviden. Tárgyak elkészítéséhez nincsen másra szükség mint a receptre, és az alapanyagokra. A recept sajnos mindig kell, és így vannak elég drága darabok. Az egyéb szakmák valójában kasztoknak minősülnek és kötődnek ahhoz amit az elején indít az ember. Pl. alkimista csak Wizard lehet, kovács pedig csak Swordsman. A legvégső 6. rankon lehet őket felvenni, így ezek egycsillagosak, viszont minden képességgel rendelkeznek, amit amúgy három csillag során lehetne elérni.

Néhány apróság még röviden. Amikor meghal a célpont a loot a földre pottyan, át kell rajta szaladni, különben nem kerül az inventory-ba, nem így a pénz, az automatikusan felszippantódik. Kereskedelemre a többi játékossal a Market nyújt lehetőséget, ide be tehetjük az eladni kívánt tárgyakat, viszont vásárlási igényt itt nem tudunk benyújtani, erre a játék más megoldást kínál: ki kell állni a főtérre és hirdetni. Szerencsére nem szükséges ott csücsülni és spamelni, erre van egy külön ablak, ahol megadhatjuk miből és mennyit szeretnénk venni, aztán csak várni kell míg valaki arra nem jár, és el nem adja nekünk. Nagy előnye a játéknak, hogy a használt felszereléseket is újra lehet értékesíteni, viszont ne felejtsük el őket javítani, ugyanis használat közben tönkremennek. A HP és az SP nagyon lassan regenerálódnak, gyorsabb ha a karaktert leültetjük, de még úgy is borzasztóan lassú magasabb szinteken, érdemes tűzifát vásárolni, vagy rengeteg potiont. Ha van miből, akkor lehet venni valamilyen companiont, amely velünk együtt fejlődik harc közben, és rendelkezik saját statokkal, amit a Companion trénernél pénzért növelhetünk is akár. Egyik másik kaszt akár hátas állatként is használhatja, egy passzív képesség megtanulása után. Ilyen a Cataphract például. Megetethetjük, és meg is simogathatjuk kis kedvencünket, de hogy ez bármilyen hatással lenne rájuk azt nem tapasztaltam.


Mivel már rengeteg infót össze szedtem, persze lehetne még róla magyarázni, de nem akarok, így rátérek a véleményemre és ezzel ki is fejtem mit értek unbalanced alatt...

Nem tudom, hogy a béta miatt van e ennyire megnövelve a karakterfejlődés gyorsasága, de rövid időn belül minden ellenség overkill áldozatává válik, ami annyit tesz, nyersen megfogalmazva, hogy túlsebezted, és kb. a felétől is meghalt volna. Ez kis szinten nagyon jellemző, aztán egyre ritkább, és ilyenkor még nem éleződnek ki a balance-béli hiányosságok. Valószínűleg sikerült kiválasztanom a legerősebb és a leggyengébb kasztokat, mindkettőnél egy magasabb kaszt elérése volt a célom bétán, és hogy egy kicsit kipróbáljam őket. Egyik a swordsman-highlander-catapchract út volt, a másik pedig a wizard-elementalist. Utóbbival nagyon megszenvedtem. Míg a highlander iszonyatosan erős minimális pénz ráfordítása mellett is, addig a wizardot három csillagra felvinni egyszerűen borzalmas volt. Folyton elfogyott az SP-je, (más mmokban mana) és nagyon nagyon gyenge volt. Míg a highlander kb. mindent egy ütéssel elintézett, a wizarddal körbe körbe rohangálva tudtam csak helytállni. Még az a szerencse hogy kasztoláshoz nem kell egy helyben állni, akkor tuti hogy feladom az egészet. De nem adtam fel, ráköltöttem egy kisebb vagyont játékban, és feltornáztam a passzív képességet. Akkor már úgy ahogy használható volt, de még mindig nem tökéletes. A késdöfés akkor jött amikor elértem az elementalistot és rá kellett jönnöm, hogy pont ugyan olyan gyenge. Tudni kell róla, hogy főképpen területi sebzéseket használ, de azok is csak akkor hatnak ha eltalálják az ellenfeleket, viszont ha elmenekülsz akkor tuti, hogy minden kimászik a területről, ha meg ott maradsz akkor tulajdonképpen megvárod hogy megöljenek. Az hogy a játékban nagyon lassú az életerő regeneráció pedig rengeteg időt elvesz, ha csak az ember nem vásárol fel egy halom potit, éééés még mellé le is ül a tábortűz mellé, ugyanis a potikra cooldown van, nem lehet őket orrba-szájba szlopálni. Egy 80-as cataphractnak pedig azért elég sok HP-ja van. Körülbelül ugyan ezen a szinten kellett azzal szembesülnöm, hogy a játékban nincs elég küldetés. Ezen a szinten már 90. szintű szörnyekkel szenvedtem, hiába jó a highlander, azért az már tényleg elég nehéz terep. Ilyenkor azért nem sok választási lehetőség van, grindolsz vagy grindolsz, pont. A másik problémám a catahpracttal volt. Két skillje a hátason ülve nem volt használható, ezekből az egyik nagyon erős volt, viszont ha leszálltam a jószágról akkor meg a cata képességeit nem használhattam. Remélhetőleg ezeket a dolgokat azért valahogy kijavítják, vagy változtatnak, mert alapvetően ez egy jó játék lenne és azért nagyon adja a nosztalgikus hangulatot. Azt még negatívumnak tudnám mondani, hogy a maximális szint 250, és nagyon úgy érzem, hogy a fejlesztők ezzel akarták pótolni az end game tartalom hiányát.

Összefoglalva, rövid időre ugyan leköt, de szerintem nem egy hosszú távú játék amibe az ember éveket ölne, persze mindig vannak kivételek. Tény és való, kifejezetten a koreai közönségnek készült de ettől függetlenül szerintem érdemes kipróbálni. Persze csak addig amíg az embert fel nem idegesíti. :)

2015. nov. 18.

I'm baaaack!

Üdv újra!

Nem tudom ki mennyire olvasta az eddigi posztjaimat, ezért nem is vittem túlzásba, fene tudja érdekel-e egyáltalán valakit. Hirtelen most az jutott az eszembe, hogy sok lány blogján szépségápolással kapcsolatos posztok vannak meg ilyenek, nekem meg pont nem ezeken jár az eszem 25 évesen. Lógok még egy befejezéssel ami "Egészségügyi útmutató" címet viseli. Ezt még nem tudom mikor fogom befejezni. Azóta voltam megint kórházba rosszullét miatt, de szerencsére semmi komolya bajom nincs. :)

Amivel hamarosan vissza térek az játék élménybeszámoló lesz, méghozzá a Tree of Savior Closed Beta Test 2 (CBT2).

Röviden szeretnék én is megnyilvánulni a Franciaországot érintő terrortámadás kapcsán, és amiatt ami Facebookon zajlik, figyelembe venni mindenki szemszögét, köztük az enyémet is, és ezzel is kezdeném.

Hát őszintén szólva nem akarok még csak hasonló helyzet be sem kerülni! De szerintem ezzel nem vagyok egyedül, Te sem szeretnéd egy idióta miatt elveszteni a szüleidet, barátaidat vagy a kedvesed. Ráadásul ezek az emberek nem is avatkoztak bele semmibe, csak áldozatok az egész nagy cirkuszban, amit ismert vagy ismeretlen, illetve ismerni vélt okok miatt robbantottak ki ismeretlenek. Nem értem miért azok ellen kell ilyen brutálisan fellépni akik nem tehetnek semmiről? Bár, nem is tudom miért kérdezem, hisz tudjuk, a vallás öl, butít és nyomorba dönt...

Zászlózás a Facebookon... Hát nem tudom, eléggé ilyen "Nézd! Nézd! Én együtt érző vagyok!!!" jellege van. Szerintem csendben is lehet együtt érezni anélkül, hogy bárkinek tudnia kéne róla.
Másik véglet meg a Magyar zászlósok. Trianon és "Jaj minket sem sajnált senki"... Először is ha már minden áron sajnáltatni akarjuk magunkat, akkor voltak olyan történelmi események ahol konkrétan magyarokat mészároltak le szándékosan, módszeres brutalitással. Lehet, hogy a franciáknak ahhoz nem volt közük, de megjegyzem a polgároknak akiket most szintén lemészároltak sem sok amikor a Trianoni szerződéssel szétszabdalták az országot. A másik, hogy ez már jó régen megtörtént, tudjunk már túllépni az ilyen óvodás viselkedésen meg az acsarkodáson másokra.

2015. aug. 15.

A Banánom

Nincs ezen semmi szépíteni való, vagy magyarázni való. Ez egy szimpla egyszerű banán. Annyi különlegessége van csupán, hogy hirtelen támadt ötletből modelleztem 3DS MAX-ban. A textúrázás még nem nagyon megy, és igazából semmi hátteret nem raktam be neki, de ha majd lesz akkor felrakom szépen Devire is. :3 Miért rakom én ezt ki? Hát nem tudom, talán csak szórakozott vagyok. :D Amúgy látványtervezést "tanulok" magamtól illetve egy barátom segítségével, majd arról is fogok kirakni képeket.

DE NEM MA... "Vin Diesel"

2015. aug. 13.

Sorozat nézősdi: A törvény nevében / True Detective

Eddig négy részt láttam belőle, ez alapján szeretnék írni róla egy kis kritikát, hátha valaki kedvet kap hozzá.

Amit elsőre az ember észre vesz az-az, hogy nagyon vontatott, de később rájöttem miért. Egyetlen egy üggyel foglalkoznak több epizódon keresztül, és így már érthető ez a csiga tempó. Egyáltalán nem zavaró, mert ad egy alap hangulatot az egésznek, amit persze csak akkor érthet meg az ember ha már megnézett pár részt. A történetet a két nyomozó külön külön meséli el évekkel később két másik nyomozónak, akik egy hasonló ügybe botlottak. Az egész attól érdekes, hogy azt a férfit elkapták már, akkor vajon ki lépett a nyomdokaiba?


Az első évadban a két főszereplő együtt nyomoznak egy rituális gyilkosságon.
Rust Cohle (Matthew McConaughey) nagyon szubjektív módon látja az emberi életet, és ennek hangot ad többször is. Ami, megjegyzem nagyon megfogott. Érdekes látni, hogy vannak olyan személyek a világon akik így látják a többi embert, és most konkrétan az íróra gondolok. Minden ember úgy gondolja, hogy ő valamilyen céllal van a világon vagy, hogy ő "valaki" és számít bármit is. De ez nem így van, persze jobb azzal a tudattal élni hogy vagyunk valakik mint azzal, hogy semmit sem érünk, de a tényeken nem változtat. Ezen már én is elgondolkoztam párszor. Tulajdonképpen az univerzum nagyságához mérten semmit sem számítunk, és ha az egész emberiség kipusztulna, az sem számítana semmit. Minden apró dolog csak itt ebben az időben, ezen a bolygón, nekünk számít. A múlt, a jelen és a jövő. Semmi sem foglalkozik ezekkel tudatosan, csak az emberek. Ehhez még hozzá tenném a jó és a rossz fogalmát. A világűrben ilyen sem létezik, ez is csak egy emberi találmány. Az idő is... Jó, befejeztem! :D Vannak még érdekes gondolatmenetei, de most nem mennék bele részletesen. Hajlamos a depresszív és pesszimista viselkedésre, de a történet során megismerjük múltját, ami rávilágít mindennek az okára.

Persze nem csak erről szól, kollégája Martin Hart (Woody Harrelson) teljesen eltérő ember, akcentussal beszél, istenhívő amit Rust-ról egyáltalán nem lehet elmondani. Sokkal többet nem tudok róla mondani, nekem kicsit olyan jellemtelen, és mindig a saját érdekeit nézi. Nyomozásuk közben sok feszültség van köztük, többek közt az eltérő jellemük, és Martin házassága miatt is. A nyomozás egy erős szálat követ, lépésről lépésre haladnak a gyanúsított felé, közben bele keverednek egy drog üzletbe is.

Így elsőre csak ajánlani tudom azoknak akiket nem zavar a lassú tempó, és szeretik a bűnügyi sorozatokat. Egy rész olyan 55-60 perces, szóval egyáltalán nem rövidek. Van magyar szinkronnal is akinek esetleg problémái lennének az angollal. :)

2015. aug. 12.

Egészségügyi útmutató 2

Folytatás

Szóval ott tartottam hogy CT. Az egy nagyon érdekes dolog. Mármint nem maga a szerkezet, hanem a használata közbeni érzés.
Egy tűt raktak a karomba és mondta a nővér vagy orvos(nem tudom), hogy melegséget érezhetek és fémes ízt a számban. Ez így is volt. Elöntött a forróság és én inkább a fogaimban éreztem ezt a fémességet. Nagyon fura volt.
Aztán jöttek az eredmények, reménykedtem a legjobbakban. A kedves mentős srác arcán már látszott hogy hát ez nem lesz a legjobb. Mindkét tüdőmben egy közepes átmérőjű trombus volt. Gondolom senkinek sem kell elmondanom mennyire örültem akkor. Oda fele úton és vissza fele úton is kaptam oxigént, de igazából nem használt semmit, ugyan úgy nem kaptam levegőt.


Vissza érve a kórházba, már nem abba a kis szobába vittek vissza hanem egyenesen az intenzívre toltak fel. Lefeküdtem az ágyra majd elkezdtek sürgölődni körülöttem. Bekötöttem egy infúziót, jött a hasba szuri vérhígító formájában. Az ügyeletes orvos adatott nekem valamit amitől megint kezdtem ájulás közeli állapotba kerülni, majd mikor mondtam, hogy megint tompul minden egy másik szerrel gyorsan rendbe hozták a vérnyomásom. Ekkor vettek vért másodjára ha jól emlékszem.Tudni kell rólam, hogy egy ügyetlen nővér képtelen megtalálni a vénámat ezért az intenzíven töltött két hetem ilyen szempontból egy szenvedés volt. Állandóan össze szurkáltak, teli voltam lila foltokkal meg tapaszokkal. De a legdurvább az első napon volt.
Rögtön ez után mikor már úgymond "stabilnak" minősültem, bejelentették hogy hát katéterezni kéne. Nos, akkor addig a percig nem rettegtem, hogy meghalok vagy ilyesmi, de akkor komolyan halál félelem jött rám. Ugyan ekkor az egyik ügyetlenebbik nővér már a bal felkaromból akart vért venni.Hát nem sikerült... Pedig még direkt mondtam is neki hogy csak akkor szúrjon ha biztos a dolgában... Szétdurrantotta az eret a karomban, ami utána hetekig tartott míg felszívódott. A kép egy pár nap után készült miután leszedtem róla tapaszt.


Ott tartózkodásom ideje alatt történtek érdekes dolgok. Kavarás a főnövér és a fő orvos között, egy különös álom, ketten meghaltak a velem szemben lévő ágyon és a nővérek nem tettek semmit, behoztak egy bácsit szintén tüdőembóliával. De kifejtek mindent kicsit részletesebben is.

Kezdjük sorban az elsővel. Az intenzív osztályon volt egy Anna néni nevű hölgy. Azért mondom így mert mindenki csak így szólította. Közvetlenül az ő ágya mellett volt egy aprócska szoba, aminek az ablaka az ő ágyára nézett. Szóval Anna néni mesélte nekem, miután kikerültem az intenzívről hogy látta a főorvost és a főnövért egymás szájában elmerülni a kis ablakon keresztül. Sajnáltam a nénit, mert nem elég, hogy ketten meghaltak mellette még ezt is látni a kellett. Amúgy amikor az egyik beteg meghalt még sokáig nem vitték el, hanem vizsgálgatták a fiatal orvos tanoncok. Akkor a néni inkább megpróbált elvonulni mert rossz érzése volt.

Aztán az álom. Hát, hogy is mondjam, nem akarom, hogy az higgye rólam bárki is, hogy engem érdekelnek az ilyen ezoterikus bullshitek, de velem azért történtek érdekes dolgok életemben és ez is közéjük tartozik. Foglalkoztam cigány-kártyával egy ideig. Igen, most ellent mondok magamnak, de igazság szerint mondjuk inkább azt hogy nem hiszek el minden maszlagot.
A cigány kártya úgy jön az álmomhoz, hogy amikor bekerültem az intenzívre, az első 1-2 éjjel kétszer is kifordult előttem a halálkártya álmomban. Kicsit be is paráztam, hogy velem fog történni valami de nyilván nem így lett. Az első halál után, aki egy nő volt már tudtam, hogy nem rólam van szó és meg is jegyeztem magamban, hogy lesz még egy ember. Nem sokkal később ez után hoztak be egy 40 év körüli férfit, aki rendíthetetlenül hívogatta Enikőt, aki feltételezhetőleg az egyik lánya volt. Neki amúgy a mája zuhant össze valamilyen örökletes betegség miatt, de állítólag az alkoholt is szerette. Amit kicsit durvának találtam, hogy amikor meghalt a felesége és a lányai bejöttek "elbúcsúzni" tőle ami abból állt, hogy a nő mindenféle hülyeséget hordott össze. Kicsit olyan volt mint valami ceremónia, és szeretet igazából nem is lett volna mögötte.

Most pedig röviden a nővérkékről. Igazából először nekem nagyon furcsa volt, hogy velem szembeni nőnek egyre jobban csökkent a pulzusa ők mégis vidáman nevetgéltek a pultnál. Még szóltam is nekik, de akkor az egyik nővérnek elszomorodott az arca és legyintett. akkor már tudtam hogy valószínűleg a nőnek már úgy is mindegy volt, nem lehetett volna megmenteni és igazából nem is lett volna értelme próbálkozni. Sajnos a belgyógyászati résznek ez az egyetlen intenzíves szobája volt és az is korlátozott ágyszámmal.
Végül a bácsi, vele kapcsolatban nem tudok olyan különleges dolgokat felsorakoztatni, csupán azt volt számomra kicsit furcsább, hogy utánam hozták be 1-2 nappal de ő előbb felállhatott mint én.

Folyt. köv.

2015. aug. 10.

Egészségügyi útmutató

Ahogy kezdődött

Első bejegyzésemben szeretnék elmesélni egy történetet.

Örökletes betegségem van, ami nem más mint az úgy nevezett prothrombin génmutáció. A sztori végén ki is fejtem mit takar ez.

Miért akarok én erről most írni? Nagyon egyszerű az ok. Szeretném ha tudnátok hogy nem csak 30 felet lehet trombózisban meghalni.


Tavaly nyáron, még 2014-ben úgy Június vége felé történt meg velem, akkor 23 éves voltam. Meleg nyári nap, tikkasztó hőség... Mentem ki a konyhába hogy melegítek magamnak egy kis levest, amikor hirtelen elkezdtem fulladni, a lélegzetem a felénél elakadt és a pulzusom felszökött 130-140 körüli értékre, még ültemben is. Nem ijedtem meg ami azt illeti, de tudtam hogy gond van, szóltam anyukámnak hogy hívjon mentőt mert ez most komolyan nem vicc. Valahogy sejtettem hogy tüdőembóliám van.

Persze mentő helyett az ügyelet jött ki és megnézték, hogy nem szimulálok-e.

"Hát nem tudjuk mitől van 130-as pulzusa szóval ebből kórház lesz." Valahogy így hangzott a megállapítás, hogy igazából fingjuk sincs róla mi bajom lehet. A mentő kb. 15-20 perc alatt itt volt, nem mondom, hogy szerencsére. A mentősök arcára egyszerűen rá volt írva, hogy nem veszik komolyan a dolgot. Egyedül másztam le a harmadik emeletről, segítség nélkül holott ilyen eseteknél nem szabad mozogni mert a trombus elindulhat a véráramban és megállhat a szívben vagy az agyban, de akár fulladáshoz is vezethet ha fő artériában áll meg. Oda fele úton kikérdeztek alapvető dolgokról, amit utána még vagy 10-en külön megkérdeztek szóról szóra.

A kórházban egy egyszerű beteg szobába kerültem. Mielőtt kijöttek volna hozzám az orvosok még elidőztem ott egy órát kb. Mászkáltam meg feltettem tölteni a telefonom ami azért volt rossz mert a másik oldalon volt fél méterre az ágyamtól, de az is komolyan elfárasztott és alig kaptam levegőt. Aztán elkellet mennem wc-re. Nem akartam ráülni szóval guggoltam. Mikor kijöttem elkezdtem tompán hallani mindent és a saját hangom olyan volt mintha robot hangon beszélnék. A kép színes kockák formájában tűnt el a szemem elől. Agyilag teljesen rendben éreztem magam, azonban annyira le esett a vérnyomásom, hogy majdnem elájultam.
Mikor végre megjött az ügyeletes orvos, megint végigmentünk a kérdéseken, vettek vért a csuklómból majd eltűnt mindenki. Visszatértjükkor azzal az örömhírrel fogadtak, hogy embóliára gyanakodnak és hogy mindjárt visznek CT-re.
Innen már tolókocsival vittek le egy mentőhöz ami még a régi fehér autó és hát eléggé tré volt mit ne mondjak. Egy fiatalabb srác volt az egyik mentős, nagyon rendes volt és tök jól elbeszélgettünk, mesélt nekem egy hasonló estről amikor egy bácsihoz mentek ki, sajnos ő nem volt olyan szerencsés mint én.

Folyt köv.

Bemutatkozás


Sziasztok!


Ezennel megnyitom a saját blogomat amit megjegyzem Facebook-on kezdtem el csinálni.


Röviden leírom hogy miről is szól ez a blog:
Nos hát rólam, persze nem egoista elvonatkoztatásban hanem olyan szemszögből, hogy mi az ami foglalkoztat, miket próbálok ki, mit játszom számítógépen, miről mi a véleményem, mit rajzoltam, vagy éppenséggel, hogy mit modelleztem 3DS Maxban.

Elég sok minden érdekel és megvan a saját véleményem mindenről. Szeretek ezeken elgondolkozni és most szeretnék ilyen szempontból megnyílni, megosztani a nézeteimet olyan emberekkel akiket érdekel vagy szeretnének hozzá tenni valamit. :)
A facebook oldalamat pedig itt találjátok:
https://www.facebook.com/sziszadolgok